TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁSRÓL
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 1999-től vezette be hazánkban is a fogyasztóvédelemnek ezt az Európai Unióban már ismert intézményét, azért, hogy a fogyasztói jogvitákat peren kívüli eljárás keretében igen gyorsan és olcsón, lehetőleg egyezséget létrehozva elrendezzék.
A békéltető testületek a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett független testületek. A Békéltető Testület a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési eljárás keretében történő rendezésével foglalkozó szervezet.
A békéltető testület eljárása jogszabályon, valamint adott esetben ezt részletező országos eljárási szabályzaton, saját eljárási szabályzatán alapul.
Az eljárás ingyenes.
A fogyasztó bármikor visszavonhatja a kérelmét.
Békéltető testületi eljárást indíthat fogyasztóként:
- a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy
- és a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában:
- az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet (civil társaságok, egyesületek, alapítványok),
- egyházi jogi személy,
- társasház,
- lakásszövetkezet,
aki, illetve amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.
Az eljárás kizárólag a vállalkozások (a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személyek) azon tevékenységére terjed ki, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti, azaz a tevékenységét önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében végzi (nem indíthat eljárást fogyasztóként az a vállalkozás, aki a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében jár el).
A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita (a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy) bírósági eljáráson kívüli rendezése.
A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.
Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg. Az eljárásra – a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján – a fenti testületek helyett a fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes. Ha több fogyasztó közösen terjeszt elő kérelmet, bármelyik kérelmezőre illetékes testület valamennyi kérelmezőre nézve illetékes. békéltető testület illetékességi területe a testületet működtető kamara szerinti megyére (fővárosra) terjed ki.
A békéltető testületi eljárás írásos kérelemre indul, amelyet a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Baranya Vármegyei Békéltető Testület elnökéhez kell címezni és eljuttatni írásos formátumban a Testület székhelyére
- elektronikus úton a baranyabekeltetes.hu címen elérhető űrlap kitöltésével.
- postai úton: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.
- telefonon: 72/507-154
- e-mailben: .
- az ügyfélszolgálaton: Pécs, Majorossy I. u. 36. (ügyfélfogadási idő telefonon előre egyeztetett időpontban.).
A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
b) a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,
c) ha a fogyasztó az illetékességet a 20. § (3) bekezdésére kívánja alapítani – a 20. § (1) és (2) bekezdése szerint illetékes békéltető testület helyett kérelmezett testület megjelölését
/20. §: (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. (2) A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg.(3) Az eljárásra – a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján – az (1) és (2) bekezdés szerint illetékes testület helyett a fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes.
d) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
e) a fogyasztó nyilatkozatát a 27. §-ban előírt feltétel teljesítéséről
/27. § A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését/,
f) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor,
g) a testület döntésére irányuló indítványt,
h) a fogyasztó aláírását.
A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az előírt egyeztetés megkísérléséről.
Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást.
Ha a kérelem nem felel meg a fentieknek, a békéltető testület elnöke a hiány megjelölésével – a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Amennyiben a hiánypótlási felhívást 15 napon belül nem teljesíti a fogyasztó, úgy az eljárást a Testület elnöke meghallgatás kitűzése nélkül megszünteti.
Békéltető testületi eljárás csak hiánytalan kérelem esetén indítható. Az eljárás megindulásának az az időpont minősül, amikor a hiánypótlás beérkezik a Testülethez.
Az eljárás megindulásáról és a meghallgatás időpontjáról az eljárással érintett felek postai úton, tértivevényes levél útján értesülnek.
A tanács az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
A felek az eljárás során nem kötelesek jogi képviselőt igénybe venni, azonban az eljárás bármely szakában kérhetnek független szakvéleményt, illetve meghatalmazás útján képviselheti illetve segítheti őket harmadik fél.
Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja.
A panasszal érintett vállalkozásnak egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét köteles biztosítani a meghallgatáson; az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A panasszal érintett vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli:
– köteles a Testület felhívására 8 napon válasziratot küldeni a békéltető testület számára a fogyasztó igényének a jogosságát, és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (eseti alávetés) illetően, a nyilatkozatában meg kell jelölnie az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, valamint csatolnia kell azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik;
– és a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani. Az együttműködési kötelezettségét megsértő vállalkozásról a Békéltető Testület értesíti a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot, és a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor.
Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt:
Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás – a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte.
A tanács az ügy érdemében ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.
A tanács az eljárást megszünteti:
- ha a fogyasztó a kérelmét visszavonja,
- ha a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
- ha az eljárás folytatása lehetetlen,
- ha az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül megállapítható – nincs szükség,
- valamint, ha a tudomására jut az alábbi körülmény:
- a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt békéltető testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak;
- ha a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránti ügyben fizetési meghagyás kibocsátására került sor,
- ha a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű,
- ha a kérelemből megállapítható, hogy az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának,
- ha a békéltető testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására.
A tanács a fogyasztó kérelmének elutasításáról dönt, ha a meghallgatást követően a kérelmet megalapozatlannak találja.
A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.
A tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól az alábbiak szerint: a fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek, ha a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy ha a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül – akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani.
A határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve az ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést. Ha a tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a határozat, illetve az ajánlás részévé válik. A tanács a hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.
Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozza.
Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását, a békéltető testület elnökének egyidejű értesítése mellett. A bíróság megtagadja a határozat végrehajtásának elrendelését, ha a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra. A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.